Rapid kakukk őzekkel

Eltelt az április közepe is... lement a külföldi őz bakos csoport. Sokat vagyok kint ilyenkor. Igazából az állatok vedlenek, fotózásra nem a legjobb formájukat hozzák, de a langyosan lengedező tavaszi szellő, a hullámzó búza vetések, vagy a sárguló repcék kihúzzák a természet kedvelőt a négy fal közül. Pár expót elengedek azért néha, de sokszor fénykép nélkül értem haza...

A legutóbbi küllős magnózáson felbuzdulva, gondoltam kipróbálom kakukkon is. Az első próba helyszíne a süvis les. Kifelé menet ismerős bakocskával találkoztam...

Ismerős a helyzet, két hónapja ugyanitt állt :)

A lesben ücsörögve megérkeztek a kakas, citromsármányok, örvös és új fajként a balkáni gerle is. Távolról szól a jellegzetes kakukk-kakukk-kakukk...itt az idő indulhat a hívás... pár strófa után már a fejem fölött "brekeg"...

Működik a dolog! Hamar rájövök hogy a terep viszont nem alkalmas... magas fák alatt a les, van hova ülni, nem jön le a lomb koronából, csak elsuhan néha a hangszóró fölött. Új hely kell!

El is indulok a síkra, a sas lesem környékére. Velem tart HI, gondoltam dumálunk egyet, miközben felderítem a terepet. Párhuzamos fasorok, közötte legelő, egyik garád végében nagy kökény bokor... négy madarat látok bogarászni, ez az én pályám! Megvan a terv és a kép is fejemben! Ha már kint vagyunk sétálunk egyet. Bakocska alszik háttal nekünk a vetésen, előre engedem a vendéget, had szórakozzon! :)

Kicsit túltolta... :) irány a nádas széle. Nagy művelt tábla közepén a nádas, őzek fekszenek előttünk a nyílt terepen. Nincs más választás, irány rájuk, de már látjuk, hogy mögöttük fog lemenni a nap, erre gyúrunk... bevárnak, de van egy izgága suta a rudliban, aki mindig elviszi őket pár métert...

Alakulnak a fények, és pár őz megnyugodva legelészik. Méterről méterre lopjuk a távot, hol lehajolva, hol négykézláb, de az utolsó métereken már kúszva... A nap már a fák tetejéhez ér, amikor két suta érdeklődve felénk legel...

Szépen elballagnak a lemenő nap alatt. Kis barkás bak a harmadik a sorban, őt várom, de mire beérne a két suta megunja a dolgot...

Eredményes délután volt. Megvan a hely a kakukknak és még pár ráadás őzes fotót is adott a délután.

Másnap jöhet az éles bevetés. Borús az égbolt, amikor indulok, de eltántoríthatatlan vagyok! Megérkezek, látom a madarakat. Gyorsan leütöm a beszállót, elhelyezem a gépet az állványon a kökény bokorba, és eldugom az autót. Visszaérve a bokorhoz bemászok. Össze vissza szúr és csikar a tüske, de ilyenkor nem foglalkozok ezekkel a kicsinységekkel. Indulhat a móka! Eltelik 5 perc...válaszolgat, de nem jönnek közelebb. Látták ahogy bevackoltam, lehet ez zavarja őket?! Eltelik 10 perc majd brekegés a fejem fölül...itt van...és már látom is ahogy a nagy szélben billeg a beszállóra...

Pár expó és már hussan is tovább... de a szám már fülig ér! :) Mindig azon agyaltam gyurgyalagozás vagy más madarászás közben, hogy milyen jó lenne ha egyszer beszállna elém egy kakukk és most a kis hangszóró megadta nekem ezt! Sétáltam még egyet őzek után, de semmi említésre méltó nem sikerült már...de nem is baj! Ez a gyors eredmény is elég volt.

Posztom zárásaként mutatok még két képet. Egyik este egy lucerna tábla mellett üldögéltem, amikor suta csipegetett ki elém. Szinte sötét volt, de gondoltam kipróbálok valamit. Élesíteni már csak manuálisan tudtam, isot felnyomtam1600ra, ami valljuk be az 50Dnél túl van az élvezhető minőségen, záridő 0,8s. Nem akartam már a táv kioldóval zörögni így beállítottam 2 másodperces önkioldóra az állványon a gépet. Exponáltam egyet...kettőt... de ugye ilyenkor egy sárga segéd fény jelzi a visszaszámlálást, amit a suta egyből kiszúrt. Jól jött ez nekem, mert kimerevedett az érdekes látványtól...na így készült a két alábbi fotó! :)